Gyakori kérdések

Ugyanúgy, ahogy az összes szakmának, a nyomdászatnak is megvannak a sajátságos kifejezései, amivel úgymond közös nyelvet beszélünk a kollégákkal.
Jól tudjuk, hogy ezeknek a kifejezéseknek a többségét csak mi ismerjük ilyen jól, ezért az ügyfeleinknek gyakran adódnak nehézségei azzal, hogy pontosan le tudják nekünk írni, mit is szeretnének.

Ezen az oldalon összegyűjtöttem Önnek, hogy melyek a leggyakrabban elhangzó kérdések. Ezek segítségével Ön is pontosabban meg tudja fogalmazni nekünk, hogy pontosan milyen készterméket vár tőlünk.

Ha mégsem találja meg itt a kérdésére a választ, akkor forduljon hozzánk bizalommal.
Örömmel válaszolunk kérdéseire, segítünk kitalálni az Ön céljainak legideálisabb megvalósítási módozatot! Keressen minket e-mailben (az info@textnyomda.hu címen), vagy telefonon a 25/283-019-es számon.

 

  • Fontos-e, hogy a gyártani kívánt termék álló vagy fekvő formátumú?

    A formátum abban az esetben fontos, ha a kiadvány kötészeti munkát – hajtást vagy irkafűzést – igényel. Egy egyszerű szórólap esetén a nyomtatás szempontjából nem számít, hogy a formátum álló vagy fekvő.

  • Mi az ún. RGB?

    A fényszínek alapszínei. A vörös (Red), zöld (Green) és kék (Blue) egyenlő arányú keveréssel fehér színt adnak.
    A számítógépes képernyőkön ezeket a színeket használják, nyomdai feldolgozásra a CYMK színek alkalmasak.

  • Mi az ún. CMYK?

    A tárgyszínek alapszínei. Nyomdai feldolgozás során használatos alapszínek.
    C (Cián), M (Magenta: bíbor), Y (Yellow: sárga), K (Key: fekete)

  • Mi a bigelés?

    Nyomdai biegelés alatt leginkább a meghajlítandó kartonok egyenes vonalú benyomását, hornyolását értik, az ív pontos és szép meghajlítását megkönnyítendő. Hajtásokat, azok helyét jelző nyomás, amellyel a kiadvány (például könyvborító) jobb nyithatóságát, vagy (például prospektus, dosszié) könnyebb záródását biztosítjuk.

  • Mi a formalakkozás?

    Lakkal történő felületkezelés az oldalnak csak egyes, meghatározott részein. Lehet matt vagy fényes. Fontos képek, szövegek kiemelésére, kihangsúlyozására használjuk,
    minőséget és exkluzivitást sugallhatunk vele.

  • Mi a perforálás?

    A papír előírt helyén szaggatott késsel való beütése a le-, ki-, vagy széttéphetőségének elősegítésére.

  • Mi a ritzelés?

    Az öntapadó címkék olyan bemetszése, amely a címke hordozóját még nem éri el. Ritzeléssel érhető el, hogy a címkék a hordozó papírról egyenként leválaszthatóak legyenek.

  • Mit nevezünk spirálozásnak?

    Egy, a kiadványok kötésére alkalmas, egyszerű és gyors eljárást. Lehet egyszeres vagy dupla, és választható, hogy műanyag vagy fém legyen. Különféle színű és átmérőjű
    spirált lehet alkalmazni, azonban az alkalmazott átmérő mindig függ a fűzött lapok mennyiségétől.

  • Mi a stancolás?

    Egyedileg készített késformával a nyomatot a kívánt formára vágjuk, illetve kívánt részek kivághatóak belőle.

  • Mit nevezünk kifutónak?

    A kifutó a kép egy, vagy több oldalán a szegély (azaz margó) nélkül megjelentetett kép. A kifutó képet tartalmazó nyomtatványok tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a kép szegélymentesnek szánt szélein nincs-e aktív grafika.

  • Mik ezek a számok a színeknél (4+0, 1+1)?

    A számok azt jelentik, hogy hány szín egymásra nyomásával alakul ki a végső nyomat. A 4+0 szín azt jelenti, hogy 4 db szín (általában cián, magenta, sárga, fekete festék) egymásra nyomása történik. 4+0 gyakorlatilag a színes nyomást jelenti, de csak a papír egyik oldalán. Ha mindkét oldalon színes a nyomat az 4+4 szín. Az 1+1 mindkét oldalon egy szín nyomását jelenti és fekete színnel. Ha más színnel lesz nyomva, akkor odaírják 1+1 szin kék

  • Mire NEM ideális a digitális nyomtatás?

    A digitális nyomdagépek vagy tiszta fekete színnel, vagy négyszínben nyomnak. Direkt színek (például arany) nyomtatására nem alkalmasak. Nagy példányszám esetén olcsóbb az ofszet, nagyon nagy méret és kültéri felhasználás esetén pedig plakátnyomtatókra van szükség. Nem használhatók nagyon különleges anyagok (dobozkarton, merített papír, hőérzékeny hordozók).

  • Mitől más a digitális nyomtatás?

    A digitális nyomtatást leginkább a hagyományos eljárással érdemes összehasonlítani. A hagyományos ofszetnyomtatásnál a CTP-n elkészülnek a nyomólemezek. Négyszínnyomás esetén a lemezekből is négy darabra van szükség. Az elkészült lemezeket a gépmester állítja be finoman, hogy a nyomdagép a megfelelő nyomatot produkálja (ez beigazítási selejttel jár).
    Digitális nyomtatás esetén a nyomtatási feladat egyből a digitális nyomtatóba kerül továbbításra, és általában négy-öt oldalból megoldható az igazítás. Nem kell leállni sem az egyes feladatok között, ugyanígy semmi szükség a gép kimosására.

  • Mi az a digitális nyomtatás?

    Bár a kifejezésnek nincs teljesen pontos hivatalos definíciója, digitális nyomdagépnek az olyan, színes nyomtatásra képes eszközöket szokás nevezni, amelyek képesek hatékonyan és relatíve olcsón igen kis példányszámban is a hagyományos ofszetnyomtatáshoz hasonló minőséget produkálni. Szemben a hagyományos nyomdagépekkel, a digitális nyomdagépekbe nem kellenek nyomólemezek és filmek. Mivel ezek a rendszerek a fénymásolókhoz igen hasonló képalkotási rendszert alkalmaznak, ezért lehetséges akár egyenként is különböző oldalakat nyomtatni. Más szavakkal, gazdaságossá válik igen jó minőségben, igen kis példányszámban is nyomtatni. Nem kell tehát ötezer példányt rendelni egy brosúrából, ha csak kétszázra van szükség a héten… a következő héten vissza lehet jönni további kétszázért. Szintén komoly előnye a digitális technológiának a perszonalizálás, az egyedi nyomtatás: ténylegesen különböző (például eltérő hátterű, vagy más-más neveket, sorszámokat, vagy akár fényképeket tartalmazó) nyomatok készíthetők.

  • Milyen ÁFA-tartalommal készülnek a nyomdai anyagok?

    A nyomdai termékek – mint a legtöbb termék – 27 %-os ÁFA-tartalommal kerülnek számlázásra, azonban előfordulhatnak speciális esetek, amikor az ÁFA-tartalom eltér. Például az ISBN (International Standard Book Number) vagy ISMN (International Standard Music Number) számmal rendelkező könyv, vagy kotta kedvezőbb ÁFA-tartalommal is készíttethető. Az ÁFA-törvény nem említi az ISBN/ISMN-t, és természetesen az ISBN/ISMN-rendszernek sincs befolyása egy ország gazdasági jogszabályaira. Ilyen kérdésekben az illetékes minisztériumnál, az NAV-nál vagy független gazdasági szakértőknél lehet érdeklődni. Az ISBN szám igénylését jelenleg Magyarországon a Országos Széchényi Könyvtárnál kell jelenteni.

  • Milyen formátumban adjam le az anyagot?

     

    Az anyagot általános esetben egy composit PDF formátumban CMYK színbontásban, minimum 300 dpi felbontásban, minden oldalon 3-3 mm kifutóval a legcélszerűbb leadni. Ez egy emészthetőbb nyelvre fordítva az alábbiakat jelenti: A PDF készítésekor választani lehet, hogy a nyomtatandó anyagot hány színből “keverje” a számítógép. A talán ismertebb három, azaz RGB (red, green, blue) alapszínből, avagy négy, azaz CMYK (cián, magenta, sárga, fekete) színekből. A nyomdai felhasználásra ez utóbbi a megfelelő. A DPI, avagy Dots Per Inch, a kép felbontásának részletességét, az inch-enként előforduló képpontok számát hivatott meghatározni. Általánosságban a nyomtatáshoz 300 dpi felbontás kiváló minőséget eredményez. A minden oldalon 3-3 mm kifutó tulajdonképpen egy rátöltés. Mivel a nyomdai elkészülés során a nyers ívméret nagyobb, mint a szórólap vágott mérete, így lehetőség van a grafika lapszélig történő kifuttatására. A szórólap grafikája tulajdonképpen túlfut a vágott méreten, a túlnyúló részt pedig a nyomtatás után vágjuk le. Ez azért fontos, mert így ha a vágásnál akár egy mm-t is elmozdulunk bármelyik irányba, biztos, hogy nem marad egy fehér csík a lapszélen. Fontos-e, hogy a gyártani kívánt termék álló vagy fekvő formátumú? A formátum abban az esetben fontos, ha a kiadvány kötészeti munkát – hajtást vagy irkafűzést – igényel. Egy egyszerű szórólap esetén a nyomtatás szempontjából nem számít, hogy a formátum álló vagy fekvő.

  • Hány színű lehet egy kiadvány, és mi az a pantone szín?

    Egy kiadvány sokszínű lehet, de nyomdai szempontból egy kiadvány színességét máshogy határozzuk meg. A nyomdaiparban 4 alapszín van, a cián, a magenta, a sárga és a fekete. Ezt hívjuk nyomdai alapszínnek, és a színes kiadványok nagy része ezekből a színekből kinyomtatható. Így tehát egy két oldalon színes szórólap 4+4 színes. Egy egy oldalon színes és másik oldalon üres szórólap 4+0 színű. Ha egy oldalon színes és a másik oldalán a négy alapszín valamelyikéből van pl. szöveges rész nyomva, akkor az 4+1 színű. Arra viszont ügyelnünk kell, hogyha a szórólapunk egy oldalon színes, a másik oldalon csak piros felirat van, akkor az vagy 4+4 színes vagy 4+1 pantone színes.

  • Mit jelent a 80 gr?

    A papír súlyát jelenti négyzetméterenként. Minél nagyobb a szám, annál vastagabb, erősebb papírról van szó. 40-200 gr-ig papírról, 200-tól kartonról, 400 gr felett papírlemezről beszélünk.

  • Rendelkezik a vállalkozás referenciákkal?

  • Milyen módon adhatok le anyagot a nyomdának?

    Anyagleadási segédlet (link)

  • Tényleg néhány darabtól a több ezres példányszámig készülhetnek nyomdai anyagok és mindez kedvező áron?

    Igen, mert a többféle technológiának köszönhetően a legoptimálisabb megoldás választható.

  • Valóban teljes körű szolgáltatást nyújt a nyomda?

    Igen, a grafikai előkészítő munkálatoktól a teljes kivitelezésig, a legtöbb műveletet helyben meg tudjuk oldani.

  • Milyen papírt ajánlanak a nyomtatáshoz?

    Attól függően, hogy hány színben történik a nyomtatás, többféle papírra van lehetőség. Ha egy színben, akkor általában az ofszet papírt ajánljuk. Full color (4 szín) nyomtatás esetében műnyomó (mázolt) papírokat javaslunk.

  • ISBN számot hol lehet igényelni?

  • Milyen technológiával dolgoznak?

    Elsősorban ofszet, de a kis példányszámok az optimális áron való gyártás miatt, már digitális technológiával is megrendelhetők.


Ügyfeleink véleményei

Ajánlatkérés

Töltse ki online ajánlatkérő adatlapunkat, vagy kérjen tőlünk visszahívást!

Örömmel állunk rendelkezésére akár kérdése, akár konkrét, megversenyeztetni kívánt projektje van. Válassza ki az Önnek leginkább megfelelő lehetőséget!